VASÚT KÖZ 13/A. - 2013.07.12.

Egyesületünk valamivel több, mint egy éve kezdte ténykedését Kaposváron. Örököltünk nem kevés problémás helyet és problémás állattartót, miközben képződtek nap, mint nap az újabb problémás esetek

is. Az tiszta sor volt, hogy a megörökölt helyzetet (mely a romló társadalmi, gazdasági helyzetnek köszönhetően nem mutatott javuló tendenciát, sőt!) nem tudtuk egy csapásra megoldani.

Az elmúlt 1 év talán arra volt elegendő, hogy felmérjük, hogy mivel kell szembenéznünk, mik a feladatok, mik a rendelkezésre álló lehetőségek és közben persze természetesen oltottuk a tüzet. Az egyik problémás hely a Vasút köz 13/A, mely helyet többen ismerték, hiszen nem újkeletű problémáról van szó. Így lakossági bejelentésből mi is értesültünk az ott uralkodó állapotokról.

Tulajdonképpen a nyomor jellemzi az ott lakókat minden tekintetben. 2 kutyájuk van: egy szuka, akit szinte állandóan megkötve tartanak, és egy vérmes kan. Az ivararány sejtetni engedi, hogy ebből kifolyólag a szuka évente kétszer, ha csak tehette, újabb alommal örvendeztette meg gazdáit, akiknek a saját maguk és a meglévő két kutya ellátása is nehézséget okozott. Mi akkor kerültünk képbe, amikor egy többedik alom jól sikerült egyedei rohangáltak a sínek mellett, ahol az említett család lakik. Mentünk is felmérni a terepet.

Akkor be is számoltam a látogatás kimeneteléről: durva kutyaharapást könyvelhettem el magamnak a büszke apakutya részéről. A kölyköket a helyszínen leoltottuk, féreghajtottuk, folyamatosan vittünk ennivalót a kutyáknak, majd a védettség megszerzésekor elvittük a kölyköt, akinek még nem volt gazdája. Megbeszéltük, hogy a további szaporulat elkerülése érdekében a szukát ivartalanítjuk. Ennek időpontja mára esett. Ehhez külön stáb kell, hiszen el kell menni a kutyáért, kocsiba tenni, elvinni a Baross utcai Pelbát rendelőbe, ahol Török Tímea doktornő elvégzi a műtétet, majd az ivartalan kutyát visszavinni a helyszínre.

A tervnek megfelelően kivonultunk a helyszínre. Előző harapásom 3 hónap alatt gyógyult be, így talán érthető az óvatosságunk, miszerint az útról kiabálva érdeklődtünk, hogy a kutyák meg vannak-e kötve. A kan nem volt. Akkor kösse meg! A nem túl jó fizikai állapotban lévő gazdi nehézkesen odahaladt a fekete kanhoz, lánccal, lakattal odarögzítette a „melléképülethez”, mint Hannibal Lectert, majd kezdtünk felvonulni az ingatlanra. A fehér szuka megkötve várt bennünket, éppen a szájkosarat és egyéb szereléket igyekeztem rábiggyeszteni, amikor egyáltalán nem megnyugtató zajokat hallottam, felpillantottam és azt láttam, hogy a kan letépve magát az épületről (mondom én, hogy mint Hannibal Lecter!), láncostól rohan felém. Tudtam, hogy mi fog következni. És következett is. Ez nem olyan kutya, aki csak úgy beleharap az ember lábába, hanem aki addig marcangolja, amíg tudja. Már tapasztaltam. Hát elkezdte. Kaptam a számra, az elől még el tudtam lépni. Aztán beleharapott a hasamba, majd a combomba. Ez egy pillanat alatt történt. Ekkor Krisztián rávetette magát, megfogta kétoldalt a pofáját és leterítette. Szorosan fogta, rajta térdelt, miközben a kutya őrjöngve rángatta a fejét, hogy megmarja az őt szorító kezet. Rémisztő volt. Aztán a lánc végét elkapta a gazdaasszony, majd elhúzta a kutyát, így Krisztián is megszabadult. Nem részletezem tovább: az őrjöngő kant bevonszolták a melléképületbe, újra megkötötték, mi pedig végre hozzájutottunk a szukához, akit benyugtatózás után kocsiba raktunk és végre beszállítottuk a rendelőbe.

Török Tímea doktornő bealtatta, megkapta a kötelező oltást, chipet, ivartalanította, majd készen állt a visszaszállításra. Így Bundi már minden extrával felszerelve várja, hogy 10 nap múlva kiszedjük a varratokat. A gazdákkal megbeszéltük, hogy kitaláljuk, mi lenne a kutyáknak a legideálisabb és legbiztonságosabb elhelyezés, ennek megoldásában segítünk. Tehát lesz még dolgunk a Vasút közben. És akkor válaszolok arra a kérdésre, amit biztos többen feltennétek: miért vittük vissza arra a helyre Bundit? Több okból. Egyrészt gazdái nem mondtak le róla. Másrészt ha el is hoztuk volna, teljesen biztos, hogy vittek volna oda másik kutyát. Tehát ebben a helyzetben a legjobb megoldásnak azt láttuk, hogy segítünk a kutya oltásában, chipezésében, ivartalanításában, segítünk a helyének a kialakításában, támogatjuk őket táppal és folyamatosan ellenőrizzük a kutya állapotát. Egyelőre ennyi a Vasút köz-ös sztori.